Magyarországon a hepatitis A megbetegedések száma 2016 és 2020 között folyamatosan csökkent, 699 esetről (2016-ban) 28 esetre (2020-ban). 2021 év végétől volt tapasztalható esetszámok emelkedése, 2021-ben összesen 75 esetet regisztráltak, majd 2022 évben a fertőző májgyulladás járványügyi helyzete megváltozott, 535 megbetegedést regisztráltak, és a fővárosban területi hepatitis A járvány bontakozott ki.
Ebben több tényező is szerepet játszott: egyrészt a hepatitis A-ra jellemző évenkénti megbetegedésszám ciklikus ingadozása, másrészt, hogy egy új vírustörzs (a korábban jellemző 1A helyett az 1B) jelent meg Magyarországon.
2023-ban csökkent a megbetegedések száma (165), az esetek mintegy 70%-át a fővárosban (52), továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén (47) és Pest (19) vármegyében diagnosztizálták.
A járvány területi eloszlása 2024-ben
A 2024. évi előzetes adatok szerint duplájára nőtt a jelentett esetszám (315), de két terület volt igazán érintett: Borsod-Abaúj-Zemplén (100) és Jász-Nagykun-Szolnok (66) vármegyékben szinte egész évben területi járványok zajlottak. Emellett nagyobb víruscirkuláció volt megfigyelhető Budapesten (62) és Pest (24) vármegyében is.
A 2025-ös év eleji helyzet
2025 első két hónapjában folytatódott a hepatitis A vírus (HAV) cirkulációja, amely elsősorban a fővárost, továbbá Pest és Fejér vármegyét érinti. Ezen időszak alatt 223 megbetegedést regisztráltak, és 19 családi, illetve közösségi HAV-járványt jelentettek.
A hepatitis A megbetegedések további előfordulása várható 2025 folyamán az eddig nem érintett területeken is, különösen ott, ahol az elmúlt években gyakorlatilag nem fordult elő megbetegedés.
A hepatitis A fertőzés jellemzői és terjedése
Májgyulladás (hepatitis) számos – nemcsak fertőzéses – ok következtében kialakulhat. A májgyulladást okozó kórokozók egy csoportját képezik a hepatitis vírusok, melyek közvetlen célpontjai a májsejtek.
Az A vírus hepatitisfertőzés főként orális-fekális (széklet) úton terjed, amely során a széklettel ürülő vírus piszkos kézzel vagy szennyezett étellel-itallal az egyik személytől egy másik személy szájába jut. A fertőzött ember székletével a környezetbe került hepatitis A vírus stabil és sokáig életképes.
A fertőzés leggyakrabban szájon át jön létre szennyezett étel, ital, kéz, víz (ivóvíz és rekreációs vizek) közvetítésével. A fejlődő országokban ma is a szennyezett ivóvíz, illetve nem megfelelően hőkezelt étel a leggyakoribb oka a fertőzés terjedésének, illetve járványok kialakulásának. A vírus terjedhet közvetlen érintkezéssel vagy szexuális úton, ritka esetben vérrel és testváladékkal is. A fejlett országokban egyre nagyobb arányban jellemző a szexuális úton történő terjedés, különösen az MSM (Men who have Sex with Men) populációban.
A hepatitis A tünetei és lefolyása
A fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik, de a magát egészségesnek érző ember is továbbadhatja a fertőzést. A lappangási idő viszonylag hosszú, átlagosan négy hét. Ezután jelentkeznek a bevezető tünetek: fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, hányás, sötétebb vizelet- és világos színű székletürítés, emellett láz, ízületi fájdalom, jobb bordaív alatti fájdalom is jelentkezhet.
Sárgaság is kialakulhat, melynek során sárgás színűvé válik a bőr és a szemfehérje. A beteg már a lappangási idő nagy részében és a bevezető tünetek alatt is székletével üríti a vírust, másokat megfertőzhet. A sárgaság megjelenésével a vírusürítés legtöbbször már megszűnik.
Gyermekek körében nagyon gyakori a tünetmentes fertőzés (ez a jellemző a fejlődő országokban), de az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a veszélye a súlyos klinikai lefolyásnak. Idősebbeknél, illetve súlyos alapbetegséggel rendelkezőknél a halálozás veszélye is fennáll, bár összességében a hepatitis A okozta halálozás igen ritka.
Megelőzés: Védőoltás és kockázati csoportok
A fertőzés veszélyének kitett kockázati csoportokba tartozók esetén javasolt a gyógyszertári forgalomban vényre, térítés ellenében megvásárolható preexpozíciós védőoltás ajánlása.
Fokozottan veszélyeztetettek azok a személyek, akik pl. fertőzött szubtrópusi, trópusi országokba utaznak; olyan helyen élnek vagy oda utaznak, ahol a megfelelő higiénés körülmények nem biztosítottak (űrgödrös árnyékszék, folyóvíz hiánya), továbbá akik alapbetegséggel rendelkeznek (hemofíliások, krónikus hepatitis B- vagy C-vírushordozók). Ide tartoznak az életmódjuk miatt fokozott hepatitis A fertőzés kockázatának kitett személyek (pl. intravénás kábítószer-használók, MSM-populáció) is.
A hepatitis A fertőzés gyanúja vagy megelőzési szándék esetén javasolt a háziorvos felkeresése, aki szükség esetén beutalót adhat, illetve védőoltást is ajánlhat.
